Utoljára a Fejérváry-Mayer kódexről

C. A. Burland a kódex facsimile kiadásához készült bevezetőjében azt írja, hogy a Fejérváry-család már a 1532-ben és 1552-ben, a török támadások napjaiban is a Habsburgok mellett állt, és később (kb. 300 évvel :)) Fejérváry Gábor is kiemelkedő nemesembernek számított a Habsburg udvarban, és mivel valószínű, hogy Cortes anno ezt a kódexet is elküldte V. Károly Habsburg uralkodónak, így lehetséges, hogy a Habsburgokon keresztül került Fejérváry tulajdonába. Vagy nem :)
Azt azért el kell ismerni, volt egy ízlése ennek a Fejérvárynak, ugyanis a kódex megrongálódott szőrmekötését pink (később Burland már inkább csak halovány rózsaszínt említ) brokátra cserélte...
És végül maga kódex:

... és Cortes megérkezik

Ma beleolvastam Micheal Wood Konkvisztádorok c. könyvébe, ami elég részletesen tárgyalja Cortesék partraszállásának körülményeit és a később történtek okait. Ezzel kapcsolaban két érdekes forrást is találtam:

Az egyik Cortes V. Károlynak küldött térképe, amely itt tekinthető meg.

Az itt látható kép a Lienzo de Tlaxcala című kéziratból származik, ezen a lapon azt a jelenetet láhatjuk, amikor Cortest üdvözli Xicotencatl, aki Tizatlan királya (tlatoani-ja) volt. Ha lehet hinni a forrásoknak, akkor meglehetően hosszú életű volt, ugyanis a 11 Ház évétől a 4 Nyúl évéig élt, azaz 1425-1522-ig :)

Mezoamerika vagy Mezo-Amerika?

Rettentő fontos kérdés, de egyszerűen nem tudok átsiklani a kérdésen :) Angolul egyértelműen Mesoamerica, de magyarul? Felcsaptam a Magyar Nagylexikont, de az még arra sem méltatott, hogy megemlítse, úgyhogy ebben a pillanatban csak a Google maradt, ami kb. 80-nal több találatot dob ki a kötőjeles változatra.
Közép-Amerika analógiájára az is lenne a helyes, de mivel Közép-Amerika földrajzi területet jelöl, nem történelmit, nem biztos, hogy jó a gondolatmenet. Nekem mindenesetre a Mezoamerika szimpatikusabb :)

A Fejérváry-Mayer kódex útja

Úgy fest, Eduard Seler sem tudta, hogy is jutott hozzá Fejérváry ehhez a kódexhez, ugyanis az 1901-es könyvében ő is csak 1829 utántól tárgyalja csak a kézirat sorsát. Fejérváry régiséggyűjteményét amúgy unokaöccse, Pulszky Ferenc örökölte, aki szűkös anyagi helyzetben lévén Joseph Mayernek adta el a kódexet elefántcsontfaragványaival egyetemben, hogy csemetéi iskoláztatását bírja anyagilag. Ez az angol úriember pedig szülővárosa, Liverpool múzeumát kívánta gyarapítani, így került az oda 1867-ben.
(Csak zárójelben: Pulszky inkább csak mint kuriózumként tekintett erre kincsre, így lehet az, hogy soha nem említette a gyűjtemény kapcsán, még akkor sem, amikor eladta a Fejérváry örökségét. Később, amikor Pulszky meghalt, Loubat herceg Pulszky vejéhez, Hampell professzorhoz fordult, hogy megtudja a kódex előtörténetét, de csak azt a választ kapta, hogy erről írást csak a Pulszky-féle naplókban találhat, amelyek 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állományához tartoztak, de ekkor éppen elérhetetlenek voltak.)

Eduard Seler

Azért fontos kiegészítenem a Loubat-ról szóló bejegyzésemet, ugyanis a famsi.org-on található digitalizált könyvek nagy része Eduard Seler nevéhez fűződik. Ezekhez a kiadványokhoz azért van köze Loubat hercegnek, mégpedig úgy, hogy ő pénzelte Selert. Persze, azért ő is írt jópár dolgot, ezt nem szabad elfelejteni :)

Fakszimile kiadások

Fakszimile kiadásokkal szintén nincs túlságosan ellátva kis hazánk, de négyet azért találtam elérhető közelségben:

• Codex Dresdensis (OSZK)
• Codex Fejérváry-Mayer (OSZK)
• Codex (Zouche-) Nuttal (MOME)
• Codex Mendoza (MOME)

Ezek általában kommentárokkal ellátott kiadványok, úgy lesz majd két kiruccanásom miattuk.
Ezeken kívül érdemes még egy pillantást vetni a famsi.org-ra, ahol voltak annyira rendesek, hogy elérhetővé tették az ún. Loubat kódexeket, amelyeknek a "névadója" nemcsak lelkes bibliofil volt, hanem kiváló sportember és író is egyúttal, szóval ez az úriember nagy lelkesen kommentálta a mezoamerikai kéziratokat, akár oldalról oldalra is. Főleg németül, szóval fogok én itt vért izzadni, ha egyáltalán érteni fogok belőle bármit is :)
Név szerint ezekről lenne szó: Borbonicus, Borgia, Cospi, Fejérváry-Mayer, Magliabecchiano, Telleriano-Remensis, Tonalamatl, Vaticanus.

Wikipedia

Persze nem szabad megfeledkezni az egyik legfontosabb (bár sokszor vitatott) forrásról, a Wikipediáról, ami előzetes tájékozódásnak és információgyűjtésnek kiváló.
Szerencsére külön kategóriát hoztak létre Mezoamerikának, amelyen belül 14 alkategóriát különböztettek meg. A képen ez látható, amin számomra talán fontos kategóriák ki vannak nyitva.
A mesoamerican codices alatt egy alkategória létezik, a Borgia-csoporté, amúgy pedig 33 mezoamerikai kódexszel foglalkozó oldal van, ami nem csekély szám, ha azt nézzük, mennyire kevés kódex maradt fenn ezen a területen.
Számomra fontos lehet még az egyes szócikkek hivatkozási része, pontosabban csak lenne, ha ezeket a könyveket be lehetne szerezni valahonnan, viszont a linkek között nagyon sok hasznosat találni, bár igen nagy hányadát szerencsére már ismerem.
A konklúzió pedig az, hogy kis túlzással össze lehetne hozni egy rövidebb szakdolgozatot csak Wikipedia-szócikkek alapján :)

Fejérváry-Mayer kódex

Érdekes módon az azték kódexek egyikének, a Fejérváry-Mayer kódex történetének van magyar vonatkozása is, ugyanis a magyar műkincsgyűjtő Fejérváry Gábor (Gabriel Fejervary) tulajdonában volt, aki később eladta Joseph Mayernek. 1829-ig nincs semmilyen információnk a kódex sorsáról, érdekes lenne megtudni, hogy Fejérváry miként és hogyan juthatott hozzá ehhez a kincshez. Egyébként a Magyar Szemle írása szerint "jól képviselte a lelkes, ügybuzgó, jó ízlésű, kora átlagműveltsége fölé emelkedő utazó és így a helyszíneken is vizsgálódó magyar nemesembert", szóval annyira nem elképzelhetetlen, hogy járt Mexikóban, és valahogy így került a tulajdonába.

Forrás

FAMSI.org

Ebben a posztban egy internetes forrást szeretnék részletezni, ami egy kincsesbánya szinte, már jóideje böngészem, és még mindig nem értem a végére, bár azt azért el kell ismerni, hogy ez a honlap számomra kicsit kusza felépítése miatt van.
A famsi.org (Foundation for the Advancement of Mesoamerican Studies, Inc.) 1993-ben jött létre a mezoamerikai kultúra kutatása céljából, és olyan területeket vizsgál, mint az antropológia, művészettörténet vagy nyelvészet.
Elsőként a Research menüpont alatti bibliográfiát vettem szemügyre, amely, ha nem tévedek, több mint 70.000 tételt tartalmaz, és csak a "codices" kifejezésre 1518 találatot dob ki, ami nekem mondjuk pont a szívfájdításra jó, de azért jó tudni, hogy ilyen is van.
Ami különösen megdobogtatta a szívem, az az eggyel lejjebb lévő Mesoamerica link, ahol John Pohl egy könyvét tették teljesen elérhetővé, amely azért is jó nekem, mert összesen 130 oldalnyi terjedelemben foglalkozik két mixték és három azték kódexszel (Bodley, Selden, valamint Fejérváry-Mayer, Laud, Rios). Folyt. köv.

Mezoamerika

Műveltségem újabb hatalmas fehér foltjára bukkantam, amikor a Wikipedia Közép-Amerikáról szóló szócikkét olvasva kiderült, hogy a nekem leginkább megfelelőbb elnevezés nem Latin-Amerika, de nem is Közép-Amerika, hanem Mezoamerika. De jobb későn erre rájönni, mint soha :)

Tehát egészen pontosan:

Latin-Amerika az Amerikai Kontinens újlatin – főként spanyol és portugál nyelvű – országainak összefoglaló (nem földrajzi alapú) megnevezése.

Közép-Amerika az észak-amerikai kontinens egyik földrajzi régiója. Területének pontos meghatározása történhet természetföldrajzi, illetve politikai-társadalomföldrajzi alapon. Ez utóbbi tágabb területet ölel fel (a természetföldrajzi Közép-Amerika, valamint egész Mexikó és a Karib-térség), megkülönböztető elnevezése: Közép-amerikai régió.

Az európai gyarmatosítást megelőző indián civilizációk területét, a közép-amerikai régió szárazföldi területének nagyobb, északi részét jelöli a Mezoamerika történettudományi elnevezés.

Naszóval, ez több mint kínos, de legalább időben tisztázódott :)

Masterpieces of Illumination

Ezúttal "hazai" forrásból, a Masterpieces of Illumination című, szívemnek igen kedves remekműből szemezgettem, ami nagyrészt természetesen az európai kódexfestészettel foglalkozik, de hoz néhány példát más kontinensekről is, Dél-Amerikát ezúttal a Borgia-kódex képviseli.
A leírás persze nem túl részletes, ugyanis mindössze két oldal foglalkozik vele; egyrészt ad egy rövidke összefoglalást arról az időszakról, amikor Cortes megérkezett a Yucatán-félszigetre, amelyet aztán néhány alapvető információ követ magáról a kódexről, illetve néhány költői mondatot is megejt az emberáldozatokat bemutató képek és a gazdagon díszítettség furcsa ellentétéről is.
És akkor pár szó a Borgia-csoport névadó kéziratáról: ez a kódex valamikor a 13. században keletkezett a mai Puebla állam területén, jelenleg a Vatikáni Könyvtár birtokolja. 76 illumált oldalból áll, 270 x 265 mm nagyságú, és összesen 11 méter (!) hosszú (ezek ugyanis nem "igazi" könyvek voltak, hanem harmonikaszerűen összehajtogatott szarvasbőr-csíkok, de erről majd később egy kicsit részletesebben is fogok írni).
Az aztékok legtöbb kódexéhez hasonlóan ez is a templomi rituálékat mutatja rendkívül művészi, ugyanakkor stilizált módon. A szarvasbőr teljes felületét kihasználták, de sosem veszíti szem elől a lényeget. Díszítése rendkívül gazdag; a papok, istenségek, mitikus teremtmények ábrázolása mellett virág-, toll-, drágakő- és jademintákkal dekorálták ki a fennmaradó helyeket.
Úgy gondoltam, néhány fontosabb alkotást külön kiemelek majd a szakdolgozatban, és talán ez is köztük lesz majd, szóval valószínűleg lesz még szó róla, addig csak linkelem a Wikipedia kapcsolódó szócikkét, úgybizony.
Képek pedig itten vannak a kódexről.